Mai posztunkban egy zsákolóbajnokkal foglalkozunk a 90-es évekből. Sokan talán legyintenek erre, mondván az ugrabugrák túlnyomó többségéből soha nem lesz igazán jó játékos. A hawaii születésű és egzotikus nevű Cedric Ceballos esetében tévednek: All-Star szintű kosaras volt, akit csak sérülései akadályoztak meg abban, hogy a 90-es évek egyik topjátékosa legyen. A ritka kivételek egyike, akik méltóak voltak a 23-as számra.

A lockout, ha nem is egyből, de elérte azt a réteget is, amelyet igazán rosszul érinthet anyagilag. A liga ugyanis összesen 114 alkalmazottját bocsájtotta el szerdán és csütörtökön. Az adatok szerint ez a teljes személyzet 11%-a, ám ez a szám Chris Mannix, a Sports Illustrated szakírója szerint megint nem fedi a valóságot. A legtöbb ember New Yorkból és New Jersey-ből lett elküldve és szinte egyetlen területet sem kíméltek, marketingesek, IT-sek, a közösségi kapcsolatokat ápolók és TV-sek, rádiósok is megkapták felmondóleveleiket. Közben úgy tűnik, hogy folytatódhatnak a tárgyalások. Ma ülnek le egy asztalhoz a játékos szakszervezet középvezetői és a liga képviselői, az egyik legfontosabb kérdés pedig az lesz, mikor legyen a következő hivatalos meeting. Mint ismeretes, két hete semmilyen kontaktusba nem kerültek a felek és ez is csak egy kis lépésnek tekinthető, de legalább mozdulnak. A másik érdekes pont az lehet a mai találkozón, hogy a 2010-2011-es BRI mértékét is el kellene fogadni, ez pedig ilyen háborús időkben nem tűnik sima ügynek, főleg úgy, hogy a játékos szakszervezet és egyes újságírók is folyamatosan hazugsággal vádolja a tulajdonosokat.

Dwight Howard befenyített! Legutóbbi nyilatkozatában teljesen egyértelműen kijelentette, hogy neki a bajnoki cím a lényeg, semmi más. Ezt elmondása szerint tudatta a múlt héten a csapat vezetőivel és tulajdonosaival is. Azt is elmondta nekik, hogy ehhez szerinte olyan emberek kellenek, akiknek szintén csak a gyűrű lebeg a szemük előtt és 48 percen keresztül képesek koncentrálni. Szerinte a jelenlegi állományból ez nem mindenkire igaz, szóval változások várhatóak a keretben. Azt is megmondta, jövőre szabadügynök lesz és vagy látja az igyekezetet a csapaton és marad Orlandóban vagy nem és akkor oda fog menni, ahol szerinte a legjobb esélye van elérnie célját.

Tegnapelőtt érkezett a hír, a négyszeres bajnok Shaquille O'neal nem próbálkozik meg az újabb rehabilitációval és visszavonul az aktív kosárlabdától. Senkit ne tévesszen meg, amit esetleg az utóbbi két-három évben látott tőle, egy igazi legenda távozott a sportágból...

Elolvasom »

A mai videós posztunkban megemlékezünk a születésnapos George Karlról, visszaidézzük a PO-történelem legtöbb pontját hozó találkozóját, rácsodálkozunk Julius Erving örökké emlékezetes mozdulatára és egy összeállítás segítségével felidézzük, hogyan söpörte ki a címvédőt a Mavs. Jó szórakozást!

Elolvasom »

Újabb, korábban bajnokesélyesnek tartott gárda hozta magát szinte lehetetlen helyzetbe - avagy a másik oldalról nézve a Miami Heat három szöget már bevert a Boston Celtics koporsójába, ma pedig hazai környezetben az utolsó, negyediket is hozzátehetik. Hogy miben bízhat a tavalyi döntős gárda? Abban, hogy előttük már nyolc másik csapat tudta véghezvinni a "lehetetlen küldetést", igaz, majd kétszáz próbálkozásból ez mondhatni, nem a legjobb arány. Nézzünk néhány olyan gárdát, melynek mégis sikerült!

Elolvasom »

Kobe tegnapi nyilatkozata után ma ismét velük indultak a címlapok. Most Magic Johnson szólalt meg, aki szerint ha most kiesnek, nagy változtatásokat kell végrehajtani a csapatnál(szerk: kiestek...). A franchise ikonja szerint Jerry Buss-nak nagyon sűrű nyara lesz, mert szét kell robbantani az együttest és új arcok kellenek a keretbe. El kell dönteni, hogy a két nagyember közül kivel akarnak hosszabb távon számolni és a másikért meg kell erősíteni a csapatot. Szerinte két nagy problémája van a Lakersnek: lassúak és nem elég atletikusak. Azt is elmondta, hogy néha túl sokáig együtt van egy társaság és szerinte ezzel a gárdával is ez a helyzet. Johnson az elnöki címet birtokolja jelenleg, 4,5%-os részesedését októberben adta el. Ugyanide tartozik, hogy Phil Jacksont megbüntették 35.000 dollárra, amiért kritizálta a bírókat. Idén már nem először.

A Lakers egyre mélyebb gödörbe ássa magát, és ha a következő meccsén is kikap, a históriáskönyvek alapján ki fog esni. Az NBA történetében ugyanis még nem volt olyan csapat, amelyik 0-3-ról továbbjutott volna. Ha azonban nyernek Dallasban a harmadik meccsen, akkor még van esélyük a továbblépésre, mert a statisztikák mélyére ásva három olyan csapatra is bukkantunk, amelyek továbbmentek egy párharcból - noha az első két meccsüket elbukták otthon.

San Antonio Spurs @ Phoenix Suns 103-106

Ez enyhén szólva nem a Spurs napja volt. Mivel a Bulls már korábban megverte a New Jersey-t, így mindenképpen győzniük kellett volna az azonos mérleghez, mely esetén a liga sorsolással döntötte volna el, egy esetleges párharc esetén melyikük lett volna a kiemelt. Az "ősellenség" Suns azonban nem így gondolta, bőven volt miért visszavágniuk. Brutális első negyedet produkáltak, 43-27-re nyerték meg a játékrészt, a Spurs tehát egész meccses fogócskára kényszerült. A végjátékban több esélyük is volt egyenlíteni, de nem sikerült. További rossz hír, hogy Ginobili jobb könyöke megsérült, nem tudta folytatni  a játékot. A röntgenvizsgálat eredménye negatív lett, de még végeznek rajta egy MRI vizsgálatot San Antonioban. A kiesése sokkal nagyobb érvágás lehet, mint az első kiemelés elvesztése.

Spurs: Duncan 17 pont, 12 lepattanó; Neal 14 pont; Hill, Green 13-13 pont
Suns: Gortat 21 pont, 13 lepattanó; Dudley 17 pont, 8 lepattanó; Frye 17 pont, 9 lepattanó; Hill 14 pont

Jason Kidd éppen ma lett 38 esztendős, ebből az alkalomból felelevenítjük pályafutása legemlékezetesebb momentumait. Érdekesség, hogy '94-ben éppen jelenlegi csapata, a Dallas Mavericks választotta őt ki a drafton a kettes cetlivel. Két esztendővel később már el is került Phoenixbe, de legnagyobb sikereit az ezredforduló után érte el a Nets színeiben.

Phoenix Suns @ New Jersey Nets 104 – 103 – hosszabbítás után

A Suns folytatta keleti túráját és azok után, hogy egy nappal korábban hosszabbításban tudtak diadalmaskodni, megint hasonló volt a forgatókönyv. Vagy Mégsem? A vendég csapat veteránjai értehetetlen módon gyakorlatilag mindent elkövettek a végjátékban, hogy ne nyerjék meg a találkozót, de elképesztő szerencséjükre ők hozhatták el a W-t. A nagyon kiegyenlített játékot hozó majd 48 perc után után 3 pontos PHX előnynél a 10 pontja mellé 15 gólpasszt kiosztó Nash faltolta a triplát dobni igyekvő Morrow-t (22 pont), a vajkezű játékos köszönte szépen és a vonalról kiegyenlített kevesebb, mint 3 szekundummal a rendes játékidő vége előtt. Persze, lett volna még egy esélye Gortat-éknak (17 pont) a győzelem megszerzésére, ám Hill egyszerűen nem tudta 5 másodperc alatt a pályára juttatni a játékszert. Támadhatott a győzelemért a 28 pontos, 10(!) lepattanós Brook Lopez húzta Nets, ám a kiszorított helyzetből elengedett próbálkozásuk (Vujacic) nem találta el a gyűrűt sem, jöhetett a túlóra! Itt felváltva estek a találatok, egészen a 6,6 másodperccel a végső dudaszó előtt elengedett Suns tripláig, amit mínusz kettőnél ki dobott be? Már nem lepődünk meg a válaszon a legutóbbi után, Channing Frye! A társak és Gentry edző úgy is bíztak benne, hogy addig csupán 4 pontot tudott összekaparni… A 13 pontos, 18 gólpasszos dupla-duplát produkáló Deron Williams még próbálkozott közelről, ám lecsorgó labdáját Humphries (16 pont, 15 lepattanó) ugyan a gyűrűbe juttatta, de utóbb kiderült, hajszállal csupán, de a játékidő lejárta után tette mindezt, örülhetett a rengeteg buta hibát elkövető, de szerencsés Phoenix. Frye pedig egymás utáni két meccsnyerő triplájával egy időre beírta magát az emlékezetünkbe.

New York Knicks @ Miami Heat 91 – 86

Nem is volt olyan rég, mikor ez a két klub hatalmas csatákat vívott egymással a Playoff-ban, váltott sikerekkel, de mindig fordulatokkal teli párharcokban. Most elérkezett az az idő, mikor újra igazi sztárok pattogtatnak mindkét csapatban, a legutóbbi nagy hármas éppen New Yorkban jött össze éppen a napokban. A Heat igyekezett megmutatni, hogy ki az úr a háznál, egész simán vezettek, míg a Knicks össze nem hozott egy 16 - 0-ás rohamot a félidő záró etapjaként. A harmadik negyedben mindkét gárda érezte, hogy ott nagyon meg kell fogni a másikat, összesen 28 pontot hozott össze a két fél, ez azt jelentette, hogy egy egységnyi hazai előnnyel fordulhatnak a mindent eldöntő periódusra. Ekkor hős született. Nem a 29 egységig jutó Anthony és nem is a 16-ot teljesítő Stoudemire. A különbséget most Billups-ban mérték, a veterán irányító beceneve nem véletlenül Big Shot, többek közt mínusz négynél előbb dobott egy kettest nehéz helyzetből, majd egy triplát a kígyótérről, egy perc vissza és a Knciks-nél az előny! A következő támadásban visszavehetné azt a Miami, de a vendégek CB-je megszerzi a játékszert a hazaiak CB-jétől és a gyűrűig robog vele, majd az érkező Williams-nek ad pontokat érő passzt. A 27 egységével legjobb Heat játékosnak bizonyuló LeBron még közelebb hozta az övéit egy betörés után, ahol faltolták és bedobta a büntetőket. 13-mal a vége előtt Bill Walker elvesztette a labdát, ám az utolsó esélyt elpackázta a vendéglátó, STAT hatalmas szerelést mutatott be a ziccerezni igyekvő James-en. A vonalról megint nem hibázott Williams a vendég oldalon, LBJ pedig a potenciális egyenlítő triplát is kihagyta. A small-ballozó Knicks teljesen megérdemelt diadalt aratott, a korábban nagyon féltett Billups gyakorlatilag mennybe ment, ilyen az, mikor egy harcedzett veterán minden rutinját beleadja és kirángatja a kátyúból szupersztár társait. Kérünk még, Chauncey!

Boston Celtics @ Los Angeles Lakers 109 – 96

Azok után, hogy ez a két csapat az előző idényben hét meccses, öldöklő küzdelmet vívott a bajnoki címért, ebben az alapszakaszban először nézhetett farkasszemet egymással. A címvédő álmoskásan kezdett, amit Garnett-ék szépen ki tudtak használni, az első percekben a Boston uralta a játékot, ám ekkor már látszott, nagyon nehéz dolguk lesz Kobe Bryant-tel. A Lakers ásza talán még sosem játszott ennyire jól és hatékonyan mióta a nagy hármas vezette Celtics jött csapatával szembe, az első félidőben berámolt 22 pont tőle klasszis performanszt sejtetett. A második negyed közepéig minden nagyon jól is ment Pierce-éknek, ám ekkor ritmust tudott váltani a hazai alakulat, szinte minden támadásukat pontra tudták váltani a nagyszünetig Bynum-ék. A védekezésben kissé tanácstalannak tűnő vendégeket az is zavarta, hogy Garnett egy, a spanyoltól érkezett (vétlen) könyökös után vérző fejjel volt kénytelen elhagyni a játékteret, igaz, hamar visszatérhetett. A legnagyobb LAL vezetés közvetlenül a játékrész vége előtt alakult ki, ám Lamar Odom nagy butaságot csinált a dudaszó pillanatában félpályás hármassal kísérletező Davis-szel szemben, ugyanis faltolta őt, a zöldek legtöbbet fejlődött játékosa köszönte szépen és 2 pontot faragott a hátrányból.

A mai nap bizonyította be, hogy miért kellene kevesebb meccs az NBA-ben és miért nem kellenének olyan helyzetek, hogy csapatok folyamatosan egymás utáni napokon játszanak. A tegnap tíz meccs után ma 13 találkozó került sorra és 2-3 üdítő kivételtől eltekintve leginkább arról szólt a fáma, hogy megnehezítsék a csapatok a dolgomat a nap lúzere kérdésnél. Lássuk meccsről-meccsre:

Atlanta Hawks @ Charlotte Bobcats 103-87

Itt még nem is volt semmi probléma látszólag. A Hawks egy megalázó vereségből jött otthonról, míg a Bobcats egy győzelmi sorozatot próbált meg továbbvinni. Érthető módon az Atlantánál volt nagyobb a motiváció és jobb csapat is, ennek ellenére a hazaiak öt pontos előnnyel vonultak szünetre, ami lehetett volna több is, ha csak a ziccereiket bedobják. Nem tették és a második félidőben a vendégek hengere bedarálta őket. Joe Johnson az első félidőben előbb még megsérült, de a másodikban visszatért és főleg az ő vezetésével lélektanilag helyrerakták magukat és mennek a keleti nagy ötössel. A Charlotte kezd visszaesni az edzőváltás okozta pozitív hullámból és mostanság már vereségből is jön jócskán, mindenesetre érdekes kérdés, hogy vajon amellett döntenek-e, hogy elkezdik a csapat újjáépítését és nagy, hosszú szerződésű játékosaikat eladják(ezt kellene) vagy idén is megpróbálnak bejutni a PO-ba, ahonnan csont nélkül zavarják el őket újfent.

Phoenix Suns @ Denver Nuggets 98 – 132

A cserepletykákban legsűrűbben szereplő Nuggets nincs jó formában, mivel legutóbbi három találkozóját elvesztette De akkor mit mondjunk a Phoenix Suns-ról, ami az utóbbi éveihez méltatlanul szerepelve immáron 6 meccsel csúszott az 50 százalékos mérleg alá? Sok mindent várhattunk előzetesen ettől a derbitől, de arra valószínűleg kevesen gondoltak volna, hogy a 31 pontos karriercsúcsot dobó Afflalo és a 28, 10-es meccset produkáló Anthony vezetésével porig alázza a Denver a Suns-t. Ez annak fényében még inkább döbbenetes, hogy a 14. percben 12 ponttal mentek a vendégek. A második negyedben jött az első sokk, 44 pontot dobva ebben a periódusban félidőre már 9 pontos hazai előnnyel mehettek a felek. A harmadik játékrészben folytatódott a Nuggets show, 38 – 17-es 12 percet hozva minden kérdést lezárt a Denver, kicsit olyan volt a szituáció, mintha az esetlegesen távozó hazai játékosok egyszer még nagyon meg akarták volna mutatni szeretett közönségüknek, mit is tudnak ebből a játékból., pedig a fő "renitenst", Melo-t nagy boozással üdvözölték a lelátóról kezdetben. Egyébiránt ez volt az első meccs ebben a szezonban, amelyiken a coloradoiak teljes keretükkel vehették fel a harcot. A vendégeknél egyébként a 15 – 15 pontig jutó Nash – Carter duó nyújtott értékelhetőt, a többiek inkább elbújhatnak a kínos zakó után. Grant Hill ugyan nem állhatott Gentry edző rendelkezésére ám ez sem lehet magyarázat egy ilyen mértékű összeesésre.

Minnesota Timberwolves @ Cleveland Cavaliers 98 – 97

Ebben a szezonban nincs csapat, melyik több mérkőzést vesztett volna nyert állásból a negyedik negyedekben, mint a Minnesota. Végre valahára ütős játékosok húzta csapat van Minneapolisban, de a tehetséges fiatalok rendre csak a célvonal előttig tudják tolni a szekeret, át azon már valamiért nem sűrűn sikerült eddig.  A hét meccse nyeretlen Timberwolves Clevelandben próbált javítani a csúfos mérlegén, de az első negyed után nem a vendégeknek állt a zászló. A 24 pontos Jamison vezette, szintén pocsék periódusban lévő Cavs már azt gondolhatta, könnyű kis derbi lesz a Love-ék elleni, ám a második 12 percben jött a Beasley henger, a nagyszünetre 2 pontos Wolves előnnyel mehettek a felek. A következő játékrészben kiegyenlített harc folyt, viszont a záró periódusban négy perc elteltével 12 ponttal tudott meglépni a Gibson nélkül kiálló hazai alakulat, Rambis csapatának így duplán fel lett adva a lecke. Az újabb izmos dupla-duplával előrukkoló Love kinti dobásaival kezdte felhozni övéit, majd csatlakozott hozzá a triplából hibátlan (5/5) Ridnour, a sötét mezesek 5 perc alatt ledolgozták hátrányukat, jöhetett a kiélezett utolsó három perc. A trojkát süllyesztő, 21 pontjával idei egyik legjobb teljesítményét nyújtó Anthony Parker adta meg az alaphangot, a vendégek pedig Kevin Love két értékesített büntetőjével tudtak először fordítani az álláson, ekkor mindösszesen 24 másodperc maradt az összecsapásból. A remeklő Jamison-nak volt egy válasza, betörés után rá jellemző mozdulattal eresztette el a labdát, egy pont a Cleveland-nek. Az utolsó szó jogával a mezőny legeredményesebbje, Beasley tudott élni, egyéni akció után tette helyére a lasztit közvetlen közelről. Mivel Jamison egy még „jamisonosabb” dobással próbálkozott, a fizika törvényei ilyen mértékben már nem tudtak meghazudtolódni, tehát ledobott egy kismajmot a hátáról a Wolves, Love-ék nagyszerű negyedik negyedbeli teljesítménnyel tudtak behúzni egy meccset, ráadásképp idegenben.

A sajtó, a liga és mi sem vagyunk hajlandóak mással foglalkozni, mint a magyar idő szerint késő este létrejött két blockbuster cserével. A tegnapi hírekben közölt információk helytállóak voltak, ám tovább bővültek az események. Az Orlando ugyanis egymással párhuzamos lépett kettőt. A már említett Suns tranzakcióban Vince Carter, Mickael Pietrus, Marcin Gortat, az Orlando idei első körös draftjoga és három millió dollár került a sivatagba, míg ellenértékként Jason Richardson, Hedo Turkoglu és Earl Clark érkezett a napfényes Floridába. Ezzel egy időben ugyanakkor a liga talán két legtúlfizetettebb játékosa is helyet cserélt, Gilbert Arenas, Otis Smith jó barátja ugyanis szintén Magic mezt ölt holnaptól, Rashard Lewis pedig a fővárosi alakulatot erősíti(?) tovább. Haladjunk csapatról csapatra.

Egy igen komoly csereügylet van kibontakozóban, a hírforrások szerint 90 százalékban biztos, hogy a Suns elküldi Hedo Turkoglu-t és Jason Richardson-t Orlandoba a Vice Carter, Marcin Gortat párosért. A tranzakció 24 órán belül teljesülhet is. Kíváncsian várjuk, Turkoglu vajon újjáéled-e régi-új állomáshelyén, illetve, hogy a szintén cserepletykákban szereplő Rashard Lewis további sorsa hogyan fog alakulni.

Kobe Bryant megrándította kisujját a Lakers pénteki, Philadelphia elleni idegenbeli fellépésének első negyedében. A mérkőzés után közvetlenül megröntgenezték a sérült testrészt, az eredmény negatív lett. Kobe ugyanezen ujján már egyszer szenvedett sérülést, egy másik ízületében mutattak ki törést még 2008 februárjában egy Nets elleni derbi után. Ezúttal egy Gasol passzt akart elkapni, de rosszul ért labdához. Kobe ezt követően mindössze 11/3-as mezőnymutatót hozott össze, 9 pontot szerezve, de így is nyert a LAL.

Phoenix Suns @ Denver Nuggets 133 – 138

A tegnapi este során több izgalmas derbit is rendeztek, ugyanakkor Denverben gyakorlatilag All-Star gálázott a két pályára lépő csapat. Carmelo Anthony nem lesz Jordan, már ami a fájdalomtűrő képességet jelenti, 2 perc játék után gondolta úgy, hogy beteg és inkább mégsem játszik, összességében a meccs után feltehetően senkinek sem hiányzott. Gentry mester a Phoenix részéről végre meghúzta a régen várt változtatásokat, Turkoglut leültette a padra, helyette az idén megtáltosodó Warrick kezdett. A túloldalon Billups is újra szerelést húzott, ha már ott volt, meg sem állt 25 pontig és 8 asszisztig. Miután az első negyedet 13-mal bukta el a vendég csapat, Richardson és társai begyújtották a rakétákat. A maradék három negyedben elképesztő, 115 pontot dobtak, akármilyen hihetetlen, ezzel még idegenben sem voltak képesek nyerni. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a túloldalon is volt, aki megőrült, az ebben a szezonban borzasztóan alulteljesítő J. R. Smith gondolta úgy, hogy elég az állóvízből, a padról beszállva dobott egy laza harmincast, a hazai kispad mellesleg földöntúlinak számító 70 pontot hozott össze. A Suns valamiért nem akarta elfogadni, hogy védekezni is kellene a mérkőzésen, emiatt hiába Richardson 39 pontja, hiába Nash dupla-duplája és újabb mérföldköve – 1500. hárompontosát értékesítette a találkozó folyamán – csak a szoros végjátékot tudták kiharcolni 44 záró negyedbeli egységükkel. A kulcsmomentum 20 másodperccel a lefújást megelőzően jött el, ekkor három pontos hátrányban üres triplát hagyott ki az egyébként remeklő Nash, onnantól kezdve hiábavaló volt minden erőfeszítésük, az értékes győzelem otthon maradt a Denvernél, akik ezzel sorozatban negyedik sikerüket könyvelhették el. Mindent egybevéve, ezt a találkozót nyugodtan ajánlhatjuk annak, aki még nem látott kosárlabda mérkőzést.

Miami Heat @ Orlando Magic 95 – 104

Idén másodszor találkozott Florida két csapata. A Heat eddigi egyetlen rangadóját éppen a Magic ellen tudta megnyerni, de most Orlando-ban jöhetett a visszavágás ideje. Ahhoz képest, hogy a hazaiaknál Vince Carter sérülése miatt nem tudta vállalni a játékot, a csapaton nem látszott meg hiánya. Helyettese, Redick 20 pontjával hálálta meg a bizalmat. Az első negyedben a Haslem-et nemrég elvesztő vendégek ereiben megfagyott a vér, amikor Chris Bosh-t is az öltözőbe kellett kísérni, komoly hátfájdalmai miatt. CB1 visszatért, csapata viszont rendesen szenvedett vele és nélküle is, a félidő végén 8 pont volt a Magic javára, Brandon Bass ekkor már 16 egységnél járt, a Heat palánk alatti védelme teljes csődöt mondott az első 24 percre, a frissen igazol Dampier-t nem vetette be Spolestra. A második félidőben sem hagyta magát az Orlando, igaz ekkor már elvesztették csereirányítójukat Wiiliams-et, aki azért jutott a kiállítás sorsára, mert fejbedobta Magloire-t a labdával. A 24 pontos és 18 pattanós Howard megállíthatatlan volt, tömték is labdával a társak rendesen, főként a 14 gólpasszos karriercsúcsot elérő Nelson, aki szintén a kiállítás sorsára jutott a végjátékban, House-szal való parolája után megkapta második technikaiját is. Azt azért említsük meg, hogy ezt a momentumot megelőzően egymaga törte ketté a Heat minden megmaradt reményét. Hiába Wade hősies feltámadása, a Heat átvette a vezetést is 88 – 87-nél, de ekkor Nelson beindult, triplát dobott, betöréseket csinált, szinte minden Magic támadást ő fejezett be, sikeresen 3 percen keresztül. Annyira elszakadt a Magic, hogy már nem volt ideje megint visszajönni az ellennek, teljesen megérdemelt sikert arattak a hazaiak. A Heat ezzel hármas vereségsorozatnál tart.

Csere van készülőben a Hornets és a Raptors között. Forrásunk szerint a nemrég megszerzett Jerryd Bayless és az egyre inkább formába lendülő, de idén a padról beszálló Peja Stojakovic költözne Toronto-ba, cserébe a Jarrett Jack, David Andersen, Marcus Banks trió érkezne New Orleans-ba. Az ügylet jelen pillanatban a tárgyalási szakaszban jár, a kérdés már csak az, hogy a Hornets mennyi készpénzt küld még a tranzakció részeként a Raptors-nak.

 A Portland azt tervezi, hogy minősítő ajánlatot (qualifying offer) tesz Greg Oden elé, amikor is nyár végén lejár a sérült center újoncszerződése. Ezek alapján 8,8 milliós szerződéstervezetet kell a megint szerencsétlenül járt fiatalember elé tenniük, hogy joguk legyen állni a majdani korlátozott szabadügynökük más csapatoktól érkező ajánlatait. Larry Miller a Blazers elnőke szavai szerint „ha Greg Oden a benne rejlő potenciálnak megfelelően játszik, megéri ezt”. „Majd akkor meglátjuk, hol is tart a rehabilitációja. De jelen pillanatban nem tudom elképzelni, hogy nem teszünk Gregnek ajánlatot, ha látjuk, hogy megteszi azokat a dolgokat, amik szükségesek ahhoz, hogy újra pályán lehessen.”

Phoenix Suns @ Los Angeles Lakers 121-116

Az eddigi nehéz sorsolása ellenére is 50%-on álló Suns látogatott a Staplesbe és ha már ott voltak, megmutatták, hogy az előző évi rájátszás tényleg csak Ron Artest valószínűtlen, dudaszó pillanatában leszedett és eldobott kosarának volt köszönhető, hogy nem ment el hét meccsig. A találkozó elején a Lakers magához ragadta a kezdeményezést, Kobe all-star bemutatót tartott palánkra rádobott, majd saját maga által bedobott ziccerével, Gasol uralta a palánkokat, a Suns pedig csak kapaszkodott. Ráadásul az első félidőben elvesztették Robin Lopezt, akire Jares Dudley esett rá egy lepattanócsata közben. Ezután viszont a Suns ahhoz fordult, amihez valószínűleg a legjobban ért. Steve Nash irányított, a többiek meg rá- és bedobták a hármast. Főleg Jason Richardsonnak, Channing Frye-nak és az első jó arizonai estéjét maga mögött tudható Hedo Türkoglunak köszönhetően már 14 ponttal is vezetett a Phoenix a harmadik negyed végén, de a Lakers nem véletlenül bajnok. Amíg a Suns a triplavonalon túlról, addig ők a palánkok alatt jeleskedtek és visszaküzdötték magukat két pontos hátrányig többször is, ám egyenlíteni nem sikerült. Utoljára Odom kosarával érték el az említett különbséget, ám a friss világbajnok nem kapta meg a faultot, technikait kapott reklamálásért, a következő támadásban pedig Matt Barnes alapvonali bedobását fülelte le J-Rich valamint Frye és ezzel vége is lett a meccsnek. A Suns 22 hármast dobott, ami csak eggyel marad el az NBA rekordtól, új franchise-rekord viszont, 5-4-gyel és jó formában várják a további ellenfeleket, míg a Lakers 8-2-re esett vissza a hibátlan kezdés után és már csak harmadik nyugaton.

Phoenix Suns @ Atlanta Hawks 118-114

A nap legpörgősebb meccsén a 2-3-mal álló Suns látogatott a tegnapi estéig hibátlan Atlantához. A mérkőzés elején rögtön tudatosították is az ellenfélben, hogy nem feltartott kézzel jöttek és egy 11-0-ás rohanással közel tíz pontos előnyre tettek szert az első negyedben, ám a Hawks reagált, így két pont maradt a felvonás végére a különbség. A második negyedben  a Suns cseréinek, főleg Jared Dudley megalkuvást nem tűrő és szokatlan módon ponterős játékának köszönhetően elhúztak a Hawkstól, szinte csak Al Horford tartotta a reményeket. Ekkor a Sólymok 12 hármas kísérletükből egyet sem tudtak értékesíteni. A harmadik negyed úgy kezdődött, hogy a Suns el is döntheti akár a meccset. Nash jó passzait és Jason Richardson pontos dobásait követően 19 pontos vendég előnyt mutatott a tábla, amikor valami bekattant a hazaiknál. Sorozatban hat hármast küldtek a helyére(legfőképpen Bibby és az egész meccsen jól játszó Joe Johnson volt ebben a vezér) és néhány kettessel karöltve többször is megközelítették két pontra a Phoenixet. Egyenlíteni azonban csak a negyedik negyed végefelé sikerült és mindig jött rá egyből válasz az idegtépő végjátékot pedig ők bírták kevésbé. Steve Nash pontosan büntetőzött, a Hawks pedig sorozatban hagyta ki a helyzeteit(egyenlítési lehetőségnél például Horford kezéből csúszott ki a támadópattanó, pedig senki nem zavarta), így a Suns már 50%-on és nincs hibátlan keleti csapat.

A török játékos egy szörnyen rossz szezon után nyáron nagy sikereket ért el a válogatottal. Erről és a már zajló bajnokságról kérdeztem a Suns új szerzeményét.

Nemrég lett vége a világbajnokságnak, de már el is kezdődött az NBA szezon, mennyire vagy fáradt?

Hedo Turkoglu: Elég fáradt vagyok, fantasztikus nyár volt, de nagyon hosszú is egyben. Ezért is érzem, hogy nem vagyok 100%-os állapotban. A világbajnokság után jött az edzőtábor, most meg már kezdődik is a szezon.  Nincs idő pihenni és a legjobb formámat kell nyújtanom.

Azért el tudtál menni valahova nyaralni?

HT: A világbajnokság után egyből visszarepültem az Egyesült Államokba, ezért nem volt időm nyaralni. Mindenképp vissza akartam érni az edzőtáborra, nem akartam lemaradni.

Most ha így visszagondolsz a világbajnokságra, a felkészülésre és a sok fáradtságra, megérte ezért ennyit dolgozni?

HT: Ha arra gondolok, amit a török válogatott véghezvitt ezen a világbajnokságon, akkor azt mondom, hogy teljesen megérte.  Semmi negatív dolgot nem tudok mondani, a fáradtság pedig úgymond a munka része. Az pedig már az én dolgom, hogy találjak alkalmat a pihenésre és hogy mindig a legmagasabb szinten teljesítsek.

Mi késztet egy NBA játékost arra, hogy nyáron a válogatottban is szerepeljen a jól megérdemelt pihenés helyett?

HT: Nem lehet leírni azt az érzést, amit akkor érez az ember ha a hazáját képviseli. Nincs szó pénzről vagy akármilyen lehetséges bevételről, ez arról szól, hogy az országnak és a szurkolóknak bizonyítsunk. És ha ez sikerül, akkor az az öröm, ami a közönségtől érkezik az egyik legjobb érzés, amit sportoló érezhet. Én már 13 éve játszom a válogatottban és mindig remekül éreztem magam.

Elolvasom »

Washington Wizards @ Orlando Magic 83 – 112

„Marhára elegem van abból, hogy mindenki csak a Miami-val van elfoglalva. Otthon is állandóan jönnek a riporterek, és csak annyit bírnak kérdezni, hogy mit gondolom a Heat-ről, milyenek, milyen a Big3” – mondta Marcin Gortat. A nyár eleje óta tartó hype miatt csak osztani tudjuk a Magic centerének szavait. Az Orlando jóval erősebb debütálást mutatott be az alapszakasz első meccsén, mint pár kilométerrel arrébb található riválisa. Dwight Howard vezetésével a Magic legyalázta a Washingtont, és egy igazi blowouttal köszöntötte újdonsült csarnokát, az Amway Centert. De mi van John Wallal? Semmi. Köszöni, jól van, csak még fel kell dolgoznia, hogy élete első igazi NBA meccsén egy kicsit több téglát dobott, mint kellett volna. Persze ne legyünk vele igazságtalanok. A kölyök, mindamellett, hogy csapata első 24 dobásából 11-et vállalt (és csak hármat vert be), pár momentumban azért megmutatta, hogy nem véletlenül lett ő az idei 1/1-es. Futott, passzolt, ő volt a leggyorsabb a pályán, és talán a legatletikusabb is. Persze ez édeskevés volt az egyelőre vékonykának tűnő Wizardsnak a Magic ellen. Főleg úgy, hogy Gilbert Arenast bokája hátráltatta a pályára lépésben. Persze nincs veszve semmi. A Washington még mindig nagyon fiatal, és nagyon ígéretes játékosokkal van tele, de számukra ebben az évben nem a bajnoki címre hajtó Magic lesz az ellenfél.

Miami Heat @ Boston Celtics 80 – 88

Végre elkezdődött a talán minden idők legjobban várt NBA idénye, mégpedig egy briliáns párosítással! Az új nagy hármas vezérelte Heat, akiket a szakírók egy része már most bajnokká koronázott, igazi erőfelmérő előtt állt. A sérülésből visszatérő Wade vezette floridaiak ugyanis a tavalyi döntős Boston otthonába látogattak. Az uborkaszezonban szintén erősödő Kelták láthatóan motiváltan vágtak neki a szezonnak, a rögtön kezdőként debütáló Shaq fémjelezte rohammal magukhoz ragadták a kezdeményezést. Mi több, a hihetetlen támadópotenciállal rendelkező vendégek összesen 9(!) pontig jutottak az első negyedben. A második játékrészben az ihletett csapatjátékot demonstráló Celtics 18 pontos vezetésre tett szert, a félidőben pedig 15 pontos C’s előnnyel vonultak a felek. Míg a folytatásban a nézősereg továbbra is csak a szenvedést, támadó hibákat, kiejtett labdákat, rossz dobásokat láthatott a Miami-tól, addig a hazaiak a végül 17 gólpasszig jutó Rondo irányításával mindig megtalálták az üres helyzeteket, a hidegvérű Allen és a hatékonyan tüzelő Pierce rendre értékesítették is azokat.

Los Angeles Lakers

Távozott: Jordan Farmar (New Jersey), Josh Powell (Atlanta), Didier Mbenga (Hornets)

Érkezett: Steve Blake (Los Angeles Clippers), Matt Barnes (Orlando), Theo Ratliff (Charlotte), Devin Ebanks (2/43), Derrick Caracter (2/58)