Olimpia – 1948 – London

Miután az első, 1936-os nyári játékok kosártornáját végtelenül simán nyerte az amerikai csapat, a világháború miatt 12 évet kellett várni a következő megmérettetésre. A játékok helyszíne London, ahol talán minden idők legnagyobb fórjával indulhattak a nem európai csapatok, lévén, hogy a háborús helyzet miatt nem igazán tudták fejleszteni a játékukat, ez pedig egy ilyen feltörekvő sportág esetében borzasztó nagy hátrányt jelenthetett.

Az első részben már kifejtettük, hogyan és milyen módszerrel szedték össze a Team USA tagjait, illetve vezetőit. A folyamat mai szemmel teljesen egyedinek tűnhet, viszont a XX. század közepén hatékonynak bizonyult. Ennek megfelelően az Amerikai Olimpiai Kosárlabda Bizottság a ’36-ossal megegyezően 13 tagból állt és ezúttal is az ő kezükben volt a csapat összetételének joga. Viszont maga a válogató torna már más lebonyolításban zajlott, mint 12 évvel korábban, ezúttal 8 csapatot hívtak meg, akik torna rendszerben küzdhettek meg egymással, játékosaik pedig a válogatottba kerülésért. (Közbevethetjük, hogy ekkor már egy éve ment az NBA jogelődje a BAA, viszont az olimpia szellemében csak amatőr státuszú játékosokból válogathattak az arra illetékesek.) Így az AAU bajnoksága három, az NCAA kettő, az NIT (Nemzeti Meghívásos Bajnokság), a NAIB (Nemzeti Főiskolák közötti Kosárlabda Szövetség) és a YMCA egy – egy csapattal képviseltette magát a viadalon.