Pár nappal ezelőtt merült fel, hogy DeJuan Blair Oroszországba szerződne. Sokáig nem is kellett várni az aláírásra, ugyanis a mai napon ügynöke, Happy Walters bejelentette, a játékos a lockout alatt az orosz első osztályban szereplő Krasnye Krylya Samara csapatában fog játszani. A gárda a PBL mellett az Európa-kupában is szerepelni fog, úgyhogy kettős terhelést kaphat a center, aki elmondása szerint szeretne formában, játékban maradni és ez volt a legfőbb indok Oroszországba távozása mögött. Tavaly Szamarában játszott egyébként Gerald Green, és idén sem a Spurs kosarasa az első amerikai név az átigazolási listán, hiszen a New Jersey Netsből jól ismert Jarvis Hayes vagy a profiknál túl sok lehetőséget nem kapó Joe Alexander is Sitt folytatja majd.

Vendégszerzőnk, Botár László írása:

Bár már közel két hete megnyerte a Dallas az NBA-t, s azóta már inkább a draft és a lockout, idehaza pedig érthetően Hanga Ádámnak a Spurs-szel való örömteli "eljegyzése" a téma a legerősebb kosaras liga kapcsán, egy kis időre kanyarodjunk vissza a fináléhoz.

A nagydöntő kapcsán sokmindenről  esett már szó. Sztárok s a kiegészítő emberek tündökléséről, s bukásáról, nagy "futásokról" s leblokkolásokról egy-egy meccsen belül, és még sok-sok érdekes témáról. Egyről azonban úgy érzem, kevesebbet beszélgettünk itt, pedig ez is igen érdekes téma egy-egy finálé kapcsán. Itt és most nem a játékosok, hanem az edzők ténykedését vesszük górcső alá, vajon az, ahogy tették dolgukat a kispadon, menyiben járult hozzá a végeredmény kialakuásához.

Elolvasom »

Bármennyire sok, jó formában lévő kiegészítő ember van a nyugati bajnoknál, lehet Wade és Bosh remekül működő duó a „sztár trióból”, nagy esély van arra, hogy a címben szereplő két játékosról fog jobbára szólni a 2011-es NBA Finals. Beszélünk a vezérekről, teszünk némi visszatekintést, valamint megnézzük mi várható kedd estétől (szerda hajnaltól) a párharcban.

Felemás játéknapon vagyunk túl: mindhárom topcsapat pályára lépett, de úgy istenigazából egyiküknek sem kellett megizzadni, sima győzelemmel készültek a komolyabb feladatokra. Egy negyedik elitalakulatnak is jelenése volt, de önhibájukon kívül nem gyarapíthatták győzelmeik számát. Első hazai meccsét játszotta John Wall, ki is neveztük gyorsan a nap mérkőzésének, nem véletlenül.

LA Lakers - Memphis Grizzlies 124-105

A Macik önmagukhoz képest remekül kapták el a rajtot, és 2-1-gyel érkeztek LA-be. Ahol megmérettettek, és egy félidő alatt könnyűnek találtattak: a címvédő 27 pontos előnnyel ment nagyszünetre, a lényeges dolgok tehát hamar eldőltek, a küzdelem hevéről nem tudunk beszámolni, maradnak az érdekességek. A Gasol-trade-ben Memphisbe került Marc-ot éppen testvére, Pau tette poszterre, a technikait kapó Bryant végigülte a 4. negyedet, ezért még egyetlen perce hiányzik ahhoz, hogy a franchise legtöbbet foglalkoztatott játékosa legyen, megelőzve Jabbart. Hogy az igazán elvetemült statisztika-őrülteknek is jusson csont, Odom elérte a 11 000 pontot, és a liga történetében a 10. leggyorsabbként érte el a 11 000 pontot, 6 000 lepattanót és 3 000 gólpasszt (köszönnyükemese). A Lakers-bench ismét kaszabolt, Matt Barnesnál például teljesen elgurult a gyógyszer (jó értelemben), 16 pontja mellé egy 14 darabos, 9 támadóval súlyosbított lepattanócsomagot helyezett be a közösbe, míg Brown és Blake pazar megmozdulásokkal, hibátlan triplázással ismét és nyomatékosan jelezte: ezzel a kispaddal bizony nagyon komolyan kell számolni idén.