Az NBA-be érkező európai játékosokat vesézve eljutottunk 1987-ig, amikor is már teljesen természetes volt, hogy a legtehetségesebb tengeren inneni kosarasok játékjogát lefoglalták az aktuális NBA draftokon. Viszont egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk 1988-ban.

Az első kör második választásával a „zsákoló hollandi”, azaz Rik Smits kelt el. Újdonsült csapata az Indiana Pacers bizony bátrat húzott ezzel a választással, ugyanis Smits a nem túlzottan neves New York-beli Marist Főiskola tanulója és valaha volt legjobb főiskolai kosarasa volt ez idő tájt, arról nem is beszélve, hogy nem éppen kosaras nemzetből származott. Ellenben a 224 centire nőtt óriás 11 meccs után a mélyvízbe került. Eredetileg ugyanis csere szerepkörben számítottak volna rá, viszont jött Steve Stipanovich borzasztó sérülése és az újonc Rik attól kezdve kirobbanthatatlan tagja lett a kezdőötösnek. Első szezonjában 11,7-es pont, illetve 6,1-es lepattanó átlagokkal jelezte, nem volt mellényúlás kiválasztása. Beválasztották a legjobb újoncok ötösébe, a következő idényben pedig már Reggie Miller után a csapat második opciójává vált, 15,5-öt átlagolva, ráadásul magassága ellenére rendkívül fordulékonynak számított és finom csuklóval volt megáldva. A harmadik, illetve negyedik szezonjában visszaesett a teljesítménye, igaz nem számottevően. Ezt gyakori apróbb lábsérüléseinek lehet betudni, ellenben ezek sem akadályozták meg a holland óriást abban, hogy karrierje mind a 12 szezonjában tíz pont felett átlagoljon.