Áll a bál Törökországban! Deron Williams szerződésén még alig száradt meg a tinta, máris botrányba keveredett új klubja. A Besiktast bundával vádolják, miszerint focimeccsek végeredményeit befolyásolták, pénzért. Egyelőre végleges döntés nem született az ügyben, de nem kezdődik jól az egyik legnagyobb európai NBA projekt, további játékosokat ugyanis a nyomozás lezárásáig nem igazolhatnak. Talán a lehető legrosszabbkor jött ez a negatív reklám a török együttesnek, hiszen a hírek szerint már közel álltak a megállapodáshoz Kobe Bryanttel is egy havi 450.000 dolláros szerződés megkötéséről, ami így biztosan csúszik és ilyen előzmények után az is nagyon valószínű, hogy meghiúsul.

Az egykori producer, Robert Ross polgári pert indított Shaquille O’Neal ellen. Tette mindezt azután, hogy tanúskodott abban az ügyben, amelyben állítólag O’Neal hét banda tagot bérelt fel azért, hogy elrabolják Ross-t és megszerezzenek egy szexvideó-kazettát. A pert azért indította, mert a bűnügyi eljárásban az egykori NBA sztár nem szerepel vádlottként, ám a polgárjogi perben más szempontokat is vizsgálnak majd. Shaq ügyvédje, Michael J. Krump szerint ügyfele azért barátkozott Mr. Ross-szal, hogy javítson az életén, ám Ross többször is olyan dolgot tett, ami nem fér bele egy baráti kapcsolatba. O’Neal elkötelezettsége az igazságszolgáltatás felé bizonyított és nem fog alapot szolgáltatni a vádaknak azzal, hogy reagál rájuk.

A lockout, ha nem is egyből, de elérte azt a réteget is, amelyet igazán rosszul érinthet anyagilag. A liga ugyanis összesen 114 alkalmazottját bocsájtotta el szerdán és csütörtökön. Az adatok szerint ez a teljes személyzet 11%-a, ám ez a szám Chris Mannix, a Sports Illustrated szakírója szerint megint nem fedi a valóságot. A legtöbb ember New Yorkból és New Jersey-ből lett elküldve és szinte egyetlen területet sem kíméltek, marketingesek, IT-sek, a közösségi kapcsolatokat ápolók és TV-sek, rádiósok is megkapták felmondóleveleiket. Közben úgy tűnik, hogy folytatódhatnak a tárgyalások. Ma ülnek le egy asztalhoz a játékos szakszervezet középvezetői és a liga képviselői, az egyik legfontosabb kérdés pedig az lesz, mikor legyen a következő hivatalos meeting. Mint ismeretes, két hete semmilyen kontaktusba nem kerültek a felek és ez is csak egy kis lépésnek tekinthető, de legalább mozdulnak. A másik érdekes pont az lehet a mai találkozón, hogy a 2010-2011-es BRI mértékét is el kellene fogadni, ez pedig ilyen háborús időkben nem tűnik sima ügynek, főleg úgy, hogy a játékos szakszervezet és egyes újságírók is folyamatosan hazugsággal vádolja a tulajdonosokat.

A mai videós posztunkban megemlékezünk a születésnapos George Karlról, visszaidézzük a PO-történelem legtöbb pontját hozó találkozóját, rácsodálkozunk Julius Erving örökké emlékezetes mozdulatára és egy összeállítás segítségével felidézzük, hogyan söpörte ki a címvédőt a Mavs. Jó szórakozást!

Elolvasom »

San Antonio Spurs(1.) @ Memphis Grizzlies(8.) 86 – 104

Érik a legkomolyabb meglepetés, ami az első kört illeti, hiszen Nyugat papíron leggyengébb alakulata mára virradóra harmadszor tángálta el a főcsoport legjobb alapszakasz mérlegű gárdáját. Hiba lenne, ha leragadnánk a kiemeléseknél, hiszen az idei PO rendkívüli mértékben szól a jó vagy rossz match-up-okról, és ahogy azt lehetett sejteni is, a SAS-nak borzasztóan rossz párosítást jelent a Memphis. Parker-ék tisztában voltak azzal, hogy egyszerűen nem veszthetik el ezt a találkozót, ennek megfelelően agresszíven kezdték a mérkőzést és, ha megugrani nem is tudtak, de az első félidőt ők zárták kétpontos előnnyel. A kis francia addig brillírozása addig elég volt, utána viszont ütemet váltott a Grizzlies és egy-egy letámadással, valamint a szokásos kettőzésekkel hamar zavarba hozták a rutinos ellenfelet. Ezzel egy időben magabiztosan értékesítették a helyzeteiket is, például a padról érkező Arthur-ral semmit sem tudott kezdeni a San Antonio. Számos fontos pillanatban szerzett támadó lepattanót a vendéglátó, egyszerűen képtelenek voltak keménységben felvenni a harcot Duncan-ék (6 pont, 7 lepattanó). A fantasztikusan védekező és hatalmas lendületben lévő Memphis már 13-mal ment az utolsó kisszünet előtt, ám a negyedikben még egy lapáttal rá tudtak tenni és helyenként már húszat is rá tudtak számolni a vendégekre. Elolvasom »

San Antonio Spurs (1.) @ Memphis Grizzlies (8.)

Első kör, 4. meccs, start: 02.00

A Spurs eddig közel sem hozza azt, amire az alapszakasz-teljesítménye alapján elvárható lenne. Kapkodás, rossz döntések, hullámzó teljesítmények, gyenge pad és visszafogott palánk alatti munka jellemzi a csapatot. Persze semmi nincs veszve, hiszen Ginobili visszatérésével egy plusz életveszély érkezett támadóoldalra, és a 3. meccset is csak minimális különbséggel veszítették el. A Spursnek elsősorban fejben kell felnőnie a feladathoz, amiben annak ellenére nagy szerepe lesz Tim Duncannek, hogy bizony javarészt az ő lelkén szárad, hogy Zach Randolph bedobhatta a döntőnek bizonyult hármast az előző meccsen.  A védekezéssel ennek ellenére nincs nagy gond, de a támadóoldalon a végjátékokban többször nagyon határozatlan volt a San Antonio. Ne feledjük, hogy egy esetleges győzelemmel újra náluk lenne a pályaelőny, és azt ők is pontosan tudják: nem lenne túl vidám 1-3-mal hazamenni.

Dallas Mavericks @ Portland TrailBlazers 82-84

Ami nem sikerült a piros-feketéknek az időrendben korábban játszott meccsen, az ezen a találkozón igen. A Blazers az életben maradásért lépett pályára, 3-1-ről pályahátrányból alig fordított valaki az NBA történetében, így ezt mindenképpen el akarták kerülni. A Dallas is tudta ugyanezt a statisztikát és rögtön magukhoz is ragadták a kezdeményezést, gyakorlatilag végig vezettek az első félidőben is 4-5 pontokkal. Az is sokat segített nekik, hogy Brandon Roy (24 pont, 5 gólpassz) egy ziccert követően rosszul ért talajt (Peja Stojakovic ütött rajta faultot) és így sokat nem játszhatott az első félidőben. A vendégek Dirk Nowitzki (20 pont) vezetésével ezt használták ki, de nem tudtak érdemben elhúzni. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra alapon ezt a hibájukat a harmadik felvonásban javították, gyakorlatilag amit ráemeltek, az bement, de inkább azt kell kiemelni, hogy a túloldalon viszont ennek ellenkezője történt. Hiába tartották eddig csapatukat Aldridge (18 pont) és Miller (14 pont), ebben a szakaszban semmit nem tudtak bedobni. Marion (12 pont, 11 pattanó), Terry (13 pont) és a német klasszis irányításával nem kevesebb, mint 23 pontra növelték az előnyt a dallasiak, miután Peja beszottyolt egy hármast a negyed végén. Akik viszont azt hitték, itt a vége, az idei rájátszás valószínűleg legnagyobb fordításáról maradtak le.

New York Knicks(6.) @ Boston Celtics(3.) 93 – 96

Előzetesen joggal várhattunk egy színvonalas, kiélezett derbit ettől a párostól, ám már akkor kezdett „nem stimmelni” a dolog, amikor kiderült, hogy Billups nem tudja vállalni a játékot ezen az estén. A végül Douglas-szal kezdő Knicks-nek rögtön megtalálták a gyengepontját Rivers-ék, a gyenge transition védekezést Rajon Rondo kegyetlenül büntette, a negyed derekán 14 (leindításos ziccerből) dobott ponttal mehetett a szokásosnál korábban pihenőre, a Celtics pedig simán vezetett. Ám ekkor kifogtak egy lepattanózásban annyira gyenge periódust, hogy magukra húzták a teljesen fejetlenül támadó New York-ot. A második negyedben az addig ész nélkül rohanós menet átcsapott egy közel sem nézőbarát szenvedésbe. Útközben Stoudemire kivált a vendégektől, nem bírta a háta a megpróbáltatásokat, a második félidőre nem is tudták összedrótozni, így a Knicks mindenféle túlzás nélkül egy egyszemélyes Carmelo Anthony-vá változott át. D’Antoni legénységének szerkezete mindenféle kosárlabda alapelvet áthágott, az irányító és center nélkül küzdő kékmezes gárda viszont annyira összezavarta ezzel a ritmust váltani képtelent Boston-t, hogy félidőre már náluk volt az előny.
Elolvasom »

New York Knicks(6.) @ Boston Celtics(3.) 1, kör, 2. mérkőzés – 01:00

Az első derbi tapasztalatai alapján hatalmas csatára van kilátás, hiszen egy döntő kosárral sikerült behúznia hétfő hajnalban a hazait a Boston-nak. A sorozat lebonyolítási rendszere miatt különösen fontos találkozó ez a még mindig vendégségben lévő Knicks-nek, mivel egy 0 -2-es állás után hatalmas nyomás lenne rajtuk a hazai környezetben rendezendő következő két mérkőzésen. Természetesen ehhez a Celtics-nek is lesz egy-két szava, Pierce-ék alapszakasz végi kiengedését csak akkor fogja megbocsátani a hazai szurkolósereg, amennyiben azt az arcukat mutatják, amit legutóbb a második félidőben. Érezhető a javulás részükről, de ez még mindig nem az a forma, amivel egy ilyen erős mezőnyben, főleg ennyire kemény ellenfelekkel szemben el lehet érni a bajnoki aranygyűrűkig. Márpedig a zöldeknek csak ez lehet a céljuk, minden más eredmény csalódást jelentene a sikeréhes, de tapasztalt társaságnak.

Elolvasom »

Indiana Pacers @ Chicago Bulls 99-104

A nap és az egész idei PO első meccsén igazi, hamisítatlan rájátszás kosárlabdát láthatott a nagyérdemű. A Pacers az esélytelenek nyugalmával léphetett pályára és rögtön ki is használta, hogy a Bullson nagy volt a nyomás, mindenki sima továbbjutást várt tőlük. Rögtön az elejétől kezdve magukhoz ragadták a kezdeményezést és főleg Roy Hibbert (11 pont, 8 pattanó) és Darren Collison (17 pont, 9 gólpassz, 6 pattanó) ponterős játékának köszönhetően az első félidőben végig 4-8 pont között vezettek. A Chicago hiába próbált meg mindent, az összes komolyabb felzárkózási kísérletüknél az Indiana válaszolt, legtöbbször egy-egy demoralizáló, lehetetlen kosárral. A túloldalt Rose (39 pont, 6 pattanó, 6 gólpassz, 3 blokk) tartotta életben, az ő betöréseit egyáltalán nem tudták szabályosan megállítani. Boozer (12 pont, 6 pattanó) végig faultgondokkal küszködött, de játékában egyébként sem volt túl sok köszönet, a drukkerek azonban a szoros meccs-gyenge játék kombó miatt nem aggódtak még ekkor.

Magyar idő szerint 19:00-kor indul az idei NBA rájátszás. Nézzük, mi várható az első napon.

Chicago Bulls – Indiana Pacers, 19.00

A párharc első meccsén előzetesen sok babér nem teremhet az Indianának. A Bulls játékosaiban az elbizakodottságnál jóval nagyobb lehet a bizonyítási vágy. Szinte lehetetlen, hogy a precizitásáról híres Thibodeau engedni fogja fiainak a lazsálást és erre az első körre maguktól is nagyon rápörögtek, a teljes fordulatszámon járó Chicagót pedig nem tudja megállítani ez a Pacers. Elvileg mindkét oldalon felépültek a sérültek, tehát Joakim Noah és Ronnie Brewer is játékra kész, míg a túloldalon teljes a keret az utóbbi időben. Érdekesség lehet, hogy vajon Thibo előhúzza-e az egyik legtapasztaltabb játékosát, Kurt Thomast vagy továbbra is Omer Asik érkezik majd a padról center poszton. Mindettől függetlenül blowout várható, hiszen az alapszakaszban is mindkét hazai meccsükön elintézték Rose-ék a vendégeket.

Boston Celtics @ Chicago Bulls 81-97

Kelet két legjobb csapata találkozott a nap meccsén magyar idő szerint hajnali 02:00-kor és nem is kellett csalódnia a kilátogatóknak. A mérkőzés előtt Scottie Pippen mellszobrát avatták fel, amiről érdekesség, hogy ugyanaz az ember készítette, aki a United Center előtt álló Jordan-szobrot is. A Bulls tehát ünneplésre készült, a Celtics pedig ennek elrontására és riválisának közvetlen közelébe való feljutására(két vereség lett volna köztük a különbség, de egálnál már a zöldek álltak volna jobban). Jó kis adok-kapokkal indult a meccs, úgy tűnt, mindenki éles a rangadóra, a negyed végére ebből csak hazai oldalról maradt valami és nyolc pontos fórral kezdték a második felvonást. Itt ugyan elléptek 10 pontra is, de a vendég gárda az est folyamán először, de nem utoljára feltámadt és két pontra csökkentette a különbséget, ami a félidőre ugyan öt pontra nőtt, de itt mindenki tudta/azt gondolta, szoros végjáték elé nézünk. A legjobbját nyújtó Derrick Rose(30 pont, 8 gólpassz) már ekkor 16 pont, 4 gólpasszal állt, a többiek pedig szépen asszisztáltak hozzá. A túloldalról elég tompának tűnt mindenki, Rose-zal szemben Rajon Rondo(7 pont, 6 gólpassz, 5 pattanó) ekkor 0 pont, 5 gólpasszal állt, tehát kettejük csatáját egyértelműen a hazai kedvenc nyerte, de a többiek sem érdemelnek sok dicséretet, talán csak a felzárkózásban legnagyobb részt vállaló Kevin Garnett(10 pont, 10 pattanó), aki ebben a szakaszban dobott 8 egységet.

Dwight Howard újra bajban! A Magic centere a Knicks elleni paprikás találkozón gyűjtötte be szezonbeli 17. technikaiját és ezzel egyre van a bűvös 18-tól, ami újabb egy meccses eltiltást jelent. Howard már korábban a Portland ellen ült kényszerűségből és az NBA szabályai szerint a 16. után két technikainként kell kényszerpihenőt tartani. A liga visszanézte az esetet és helyben hagyta a pályán született döntést, DH tehát vigyázhat magára.

A Bulls minden sikere ellenére Tom Thibodeau hozzáállása jól megfigyelhető a franchise-on. Hiába vezetik ugyanis keletet, nagy figyelmet fordítanak a részletekre is és az utóbbi időben azért van miért aggódni is Chicagóban, ez pedig nem más, mint Carlos Boozer teljesítménye. Az erőcsatár pontjai és dobószázaléka hónapról-hónapra csökkennek, de Thibodeau szemmel tartja a problémát. Az edző szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a pick-and-rollra a pick-and-pop helyett, közelebb kell megkapnia a labdát a gyűrűhöz és azokat a dobásokat kell erőltetni vele, amiket szeret és amikből tud is nagy százalékban kosarat szerezni.

Portland Trail Blazers @ Los Angeles Lakers 80 – 84

A Blazers és a Lakers kiváló formában van az All-Star szünet óta, ennek köszönhetően mindkét alakulat az egyre jobb kiemelésért hajt. A Portland 40 percen keresztül kontrollálta a játékot, viszont a végjáték előtt elvesztették Camby-t, aki sérülés miatt bicegett le a parkettről. Ezzel egy időben a lendületbe jött LAL, és a 22 pontos Bryant vezérletével át tudták venni a vezetést, végül higgadtságuknak hála meg is szerezték a fontos W-t. A vendégeknél a 25-ig jutó Batum brillírozott leginkább, viszont a kulcsemberek csendesebbek voltak a megszokottnál. Aldrige 18 egységével követte a franciát, ám rajtuk kívül csak a pont 10-et szóró Fernandez ért el kétszámjegyű dobóteljesítményt. Matthews-t addig dicsértük az utóbbi időben látott kiegyensúlyozottságáért, amíg ma sikerült előállnia egy 0 pontos estével. A címvédőnél a szokásos szereposztást láthattuk, Kobe mellett a Gasol (14 pont, 13 lepattanó), Odom (16 pont, 11 lepattanó, 6 gólpassz) duó vállalta a legtöbbet támadásban, elbírta tehát Bynum eltiltsát a hazai alakulat. A Lakers szépen szilárdítja 2. pozícióját, a Blazers pedig a vereséggel együtt is harcban maradt az 5-ért. Ez már az a védekezés volt, ami leginkább a PO-ra jellemző, a címvédő egy hónap energia befektetéssel kihozta azt a szezonból, amit mindenképpen kellett nekik. Ezzel a diadallal be is biztosították divíziógyőzelmüket.

Boston Celtics @ New Orleans Hornets 89-85

Nem túl jó előjelekkel készült a Celtics a New Orleans elleni meccsükre. Ha tavaly nem láttuk volna tőlük azt a pihenést, amit alapszakasz végén műveltek és utána azt a PO menetelést, amit véghezvittek, akkor azt is gondolhatnánk, gondban vannak. Természetesen kétszer ugyanabba a hibába nem esünk, ez a Boston jó lesz a rájátszásra, ettől függetlenül az utóbbi időben mutatott forma alapján maximum 50% esélyt lehetett adni nekik a találkozó előtt. Ez aztán gyorsan csökkent is, hiszen egy negyed után 28-14-re égtek. Paul(4 pont, 15 gólpassz, 7 pattanó) ugyan nem talált be, de már ekkor 7 gólpasszt kiosztott, Marco Belinelli(23 pont) pedig mindent bedobott, amit kiosztottak neki, neki már ekkor megvolt a 4 értékesített triplája. A dolog a második 12 percben sem sokat változott, némileg feljebb jöttek a vendégek, de nem számottevően. Az viszont már ekkor látszott, amit a cserék után lehetett tudni: ennek a Celticsnek erőssége lesz a kispad.

Túlzás lenne azt állítani, hogy el van felejtve a dupla térdműtétje és ezentúl halomra fogja szállítani a 40 pontos meccseket, de tegnap éjjel egy gát átszakadt a Blazers kiválóságában, Brandon Roy-ban. A rendkívül népszerű játékos 21 pontot szerzett a Mavs ellen, de ami talán még fontosabb, mozgása és hatékonysága egyre inkább hasonlít a sérülése előtt megszokotthoz.

Elolvasom »

Dallas Mavericks @ Portland Trail Blazers 101 – 104

A nap „Playoff derbijét” Portlandben játszották az este, hiszen a még éppen második helyezett (majd a harmadikra lecsúszó) Dallas az 5. kiemelésért harcoló Blazers otthonába látogatott. A vendégek kiválóan kezdtek, hiszen az első 11 mezőnykísérletük sikeres volt, ám a negyed végére 2 pont híján utolérte őket a vendéglátó. Cuban, a Mavs tulaja szépen körbedicsérte Aldridge-ot tegnap, az élete formájában kosarazó nagyember meg is felelt az elvárásoknak, 30 pontjával csapata legeredményesebbje volt, de amikor szorult a hurok, más volt a vezér! Sokak nagy örömére a régi Brandon Roy-t láthattuk a pályán, aki 21-et szórt, ennek majd felét a záró periódusra tartogatta, mellesleg a tempói is azt mutatták, valóban egyre közelebb kerül a felépüléshez. Ebben a szezonban Matthews is húzóemberré lépett elő, ezt bizonyította 18 egysége, majdnem hibátlan dobóstatisztikával. A szorosan alakuló végjátékban volt lehetősége a Portland-nek, hogy lezárja a találkozót, de Aldridge hibázott, viszont a Dallas nem volt a helyzet magaslatán és dadogott a kezükben a labda, aminek az lett a vége, hogy előbb időt is kellett kérni, majd csak egy második szándékból elengedett Nowitzki dobással próbálkozhattak, ami lejött a gyűrűről. A 28, 11-es dupla-duplát hozó német így nem lett hős, pedig sérülés után jött vissza az első félidőben. A vereség azt jelenti a Mavs-nek, hogy már eléjük került a Lakers, mostanában nem képesek hozni a szoros mérkőzéseket.
Elolvasom »

Los Angeles Lakers @ Dallas Mavericks 96-91

A nap rangadóját Texasban játszottak, ahol a nyugati konferenciát nagyban befolyásoló találkozón vendégeskedtek Bryanték. A mérkőzés előtt másfél meccs különbség volt a Dallas javára, ám az utóbbi időben a Lakers magára talált, a Miami meccset leszámítva nem kaptak ki az all-star szünet óta. A vártnak megfelelően alakultak a dolgok, végig szorosan egymáson volt a két csapat. Eleinte még a Mavericks vezetett, ám a Los Angeles gyorsan magához ragadta a kezdeményezést, nagyobb előnyt azonban soha nem tudtak kiharcolni, a legnagyobb különbség kilenc pont volt, ami a félidőre hatra olvadt. Hazai oldalon csak és kizárólag Shawn Marion(25 pont, 12 pattanó) és Dirk Nowitzki(25 pont, 10 pattanó, 6 gólpassz) tudtak rangadóhoz méltóan teljesíteni, még a végül 13 pontig jutó Terry is pocsékul dobott, míg a túloldalon Bryant(16 pont) gyengébb estét fogott ki(nem használt a Heat meccs utáni másfél órás gyakorlás...), de Bynumtól(22 pont, 15 pattanó) és Gasoltól((18 pont) nagy segítséget kapott, valamint a padról is több pont érkezett a szokásosnál(28). A harmadik negyedben semmi változás nem történt addig, amíg a hazaiak egy rohammal fel nem jöttek 65-63-ra és itt a Lakersnél még nagyobbnak tűnt a gond, ugyanis Kobe bokája kiment. Egy gyors rohammal újra nyolc pontos fórt harcoltak azonban ki, és legnagyobb sztárjuk is visszatérhetett a parkettre a záró felvonásban, így jó előjelekkel vágtak neki a végjátéknak. Itt aztán megint állandósult ez a különbség, míg Németország valaha volt legjobb játékosa úgy nem gondolta, hogy ideje szorossá tenni és az ő vezérletével újra feljött a Dallas két pontra(89-91). Gasol ráadásul megtette azt a szívességet, hogy kihagyja az egyik büntetőt, Terry viszont nem tudta közelebb hozni csapatát, innentől pedig a büntetőpárbajban a vendégek már higgadtak maradtak. Ezzel az eredménnyel már csak fél meccs van a két gárda között és a Lakers jelenlegi formáját nézve nem kizárt, hogy ők fordulnak majd másodikként a post-seasonre.

Amare Stoudemire megúszta. STAT tegnap a Dallas ellen egy páros technikaival megkapta idei 16. hasonló jellegű szabálytalanságát is, ami azt eredményezte volna, hogy a Knicks soron következő derbijét kihagyni kényszerül. Igen ám, de – mint már oly sokadszor idén – a liga utólag eltörölte a T-t, így a New York all-star játékosa továbbra is 15-ön áll, ami azt jelenti, hogy a következő fegyelmezetlensége fog csak egy mérkőzéses kényszerpihenővel járni. Az egész NBA-ben ezzel a számmal második a listán, nála többet csak az éppen ilyen fajta eltiltásából visszatért Dwight Howard gyűjtött be ebben az idényben.

Az év egyik legnagyobb lejáró szerződésével rendelkező embere, Yao Ming majdnem egész szezonra szóló sérülése ellenére is maradhatott a Rockets kötelékében, ami azt eredményezi, hogy 17 millió dolláros kontraktusa szépen lepereg június 30-án. Bár szögezzük le, amennyiben valóban nem kell befejeznie a kínai centernek pályafutását, vélhetően mindkét fél jól járhat az esetleges újraszerződtetéssel, hiszen Yao óriási marketing értéke elvitathatatlan. A 227 centis nagyember és Morey GM is kifejezték szándékukat a további közös együttműködés mellett.
Elolvasom »

Mai epizódunkat rögtön a minden idők egyik legjobb mérkőzéseként emlegetett 2000-es Nyugati Konferencia Döntő 7. összecsapásával kezdjük. A csonka szezon után két szuperhatalom jött össze, melyek elképesztő játékosnévsort tudtak felvonultatni, mellesleg az alapszakasz során be is bizonyosodott, kiváló csapat formálódott mindkettőből. A várakozásoknak megfelelően ők küzdhettek meg egymással a nagydöntőbe jutásért, 3 - 3 után a mindent eldöntő derbire Los Angelesben került sor.

Elolvasom »

Portland Trail Blazers @ Miami Heat 105 – 96

Két olyan csapat találkozott Miamiban, amely teljesen más irányba tart az elmúlt hetekben. A Heat borzasztó mély gödörbe került, hiszen az ezt megelőző 4 meccsét elvesztette, ráadásul egyik sem egyszerű körülmények közt született meg. Az Oden-t leszámítva teljesen kiegészült Portland pedig szintet lépett és sorra veri a nagycsapatokat, mellesleg igen tetszetősen játszanak. A Heat szokás szerint jól kezdett, viszont ugyanazok a problémák jöttek ki náluk a legfontosabb pillanatokban, mint a legutóbbi kudarcaik alkalmával. Hiába Wade 38, illetve James 31 pontja, amíg képtelenek megoldani a kulcsszituációkat, nincs miről beszélni náluk. További érdekességet szolgáltatott az Aldridge vs. Bosh párharc, ami után kevesen mondanák meg jól, ki volt az idén all-star csapattag. Chris(tina) teljes csődöt mondott mind támadó, mind pedig védőoldalon, 7 pontig és 4 lepattanóig sikerült eljutnia 40 perc erőlködés alatt, mellesleg a Blazers ásza szórt róla 26-ot. A vendégek győzelmének másik kiváltó oka a padról érkező Wallace 22 egysége, ami Roy 14-ével kiegészülve csúnyán mutat a hazaiak cseréi által összesen dobott 8 pont mellett. A nyugatiak ezennel veretlenül tudták le floridai túrájukat, ami az utóbbi pár évben nem sok csapatnak jött össze a ligában.

Dallas Mavericks @ Minnesota Timberwolves 108 – 105

A vártnál sokkal jobban megizzadt a Mavs Minneapolisban, az utóbbi 20 találkozójából 18-at nyerő vendégek ráadásul jellemzően igen magabiztosan verték mostanában a ligavégi alakulatokat. Ezúttal viszont Kevin Love fantasztikus csúcsbeállítása került a reflektorfénybe, a fiatal játékos sorozatban 51. fellépésén is megcsinálta a dupla-duplát, a mait igen stílusosan tette, 23 ponttal és 17 lepattanóval, ami ebben a ligában akármelyik nagyembernek dicséretére válna. Ennél sokkal szomorúbb, hogy a Minny már megint előnyből bukott el egy végjátékot, lassan számolni sem tudjuk, hogy idén hányadszor. A Dallas ezúttal nem annyira támaszkodott a csapatjátékra, mint azt megszokhattuk az elmúlt hónapokban, Nowitzki 25 pontjával abszolút kiemelkedett, mellette a remekül irányító Kidd-et lehet kiemelni a győztes félnél, ő 13 egysége mellé 9-szer hozta kihagyhatatlan helyzetbe társait. A hazaiaknál Beasley végre megint jó teljesítményt hozott, 20 ponttal és 9 pattanóval zárta az estét. Szépen robog a Dallas, bár Chandler gyors felépülésére azért szükségük lenne.

Toronto Raptors @ New Jersey Nets 136-137  3 h.u

Utoljára 2005-2006-ban fordult elő, hogy egy csapatnak két darab háromszori hosszabbításos meccse is legyen egy szezon alatt. Akkor a Knicks, most pedig a Nets vitte véghez ezt a „bravúrt”. Gyakorlatilag ugyanolyan lassan csordogált az egész találkozó, mint az egy nappal korábbi, szintén Londonban megrendezett összecsapás. Hullámzó meccsen előbb a New Jerseynél, majd az utolsó felvonásban végig a Raptorsnál volt az előny, de Deron Williams a rendes játékidő végén a győzelemért dobhatott, de hibázott. Mi már tudjuk, ő még akkor nem tudta, nem ő volt az egyetlen azon az estén. Az első ráadásban az egész meccsen legjobb formájában játszó Brook Lopez előbb kétszer is sapkázta Andrea Bargnanit (8 blokkja egyébként is karriercsúcs), majd egy véleményes, de fújható támadó után kipontozódott. Három ponttal mentek a kanadaiak, de 11 másodperc bőven elég volt (talán még sok is) Sasha Vujacicnak, hogy a Kígyó térről, emberről egyenlítsen. A túloldalon az olasz center aznap este először, de nem utoljára hibázta el a buzzert. A második hosszabbításban szintén fej-fej mellett haladtak a csapatok, most DeRozanra jutott a szerep, de emberről ő is kihagyta a hat méteres tempót. A harmadik felvonás közepére úgy nézett ki, minden eldőlt, hiszen Travis Outlaw!!! vezetésével a Nets hét pontos előnybe került, de egy Bargnanin tévesen befújt 2+1 és egy Barbosa hármas elég volt ahhoz, hogy 20 másodperccel a vége előtt 1-gyel menjen a Torontó. Ez azonban kevés volt, a bírók kicsit megkönyörültek Prokhorovékon és Outlaw egy leütéses tempójába úgy látták, hogy beleért a védő. Az egész évben hullámzó, ám ma a fontos pillanatokban jobbik arcát mutató játékos mindkét büntetőt bevágta és mivel a másik oldalon az olaszok kiválósága ugyanazt eljátszotta, mint 10 játékperccel korábban, így végül a New Jersey örülhetett a végén.

A Visszajátszás rovaton belül a mai nappal elkezdünk egy új sorozatot, ami a legendás NBA döntőket mutatja be. Kezdjük mindjárt egy olyannal, amiről már több szó is esett nálunk, viszont teljes egészében - videók segítségével - még nem idéztük fel azt.

A Chicago Bulls és Michael Jordan az előző évben, 1991 nyarán végre-valahára felült a kosárvilág trónjára – naná, hogy a következő évben mindenki őket akarta onnan letaszítani. Magic Johnson betegségével és első visszavonulásával az előző évi döntős Lakers kiesett a bajnokesélyesek köréből, helyettük 1992-ben a Clyde Drexler vezette másik nyugati szupercsapat, Portland Trail Blazers jutott be a döntőbe – akik arra készültek, hogy meglepik a címvédőt…

New York Knicks @ Cleveland Cavaliers 109 – 115

A Knicks második meccsét játszotta új szerzeményeivel a soraiban és máris szállították az első negatív meglepetésüket. Azok után, hogy egy egál félidőt játszottak az abszolút ligautolsó Cavs-szel, a harmadik negyedtől kezdve a hazaiak diktálták a tempót, a kissé fásult New York-iak pedig csak loholtak Hickson-ék után. A fiatal magasember egyébként remekül produkált Stoudemire-ral szemben, 24 pontja mellé 15 pattanót is lekapott, ráadásul karriercsúcsot jelentő 5 dobást blokkolt. A vendégek a két sarkalatos pontjuknak, tehát a védekezésnek, illetve a kispad hiányának köszönhették ezt a buktát, a legutóbb brillírozó Douglas csupán két pontig jutott 30 perc játékidő alatt, a cseresor összesen 10 egységgel tudta csak megtoldani a kezdők teljesítményét. Az rendben van, hogy lelkes kicsapat (mostanában) a Cleveland, de hogy egy nagy álmokat szövögető playoff csapat 115 pontot engedélyezzen nekik, az kritikán aluli, messze van még az összeszokástól az új szupersztár tengely. Ez elsősorban azért baj, mert konkrétan megérkezett a nyakukra a Sixers. A palánk alatti gondjaik is maximálisan kijöttek, a nem éppen jól pattanózó csapat hírében álló Cavs 62 – 42-re verte őket ebben a versenyszámban, arcpirító. Azért ahhoz, hogy újabb nagynevű csapatot fektessen két vállra a ligautolsó, ahhoz kellett a sok-sok kiváló egyéni performansz, az említett Hickson mellett Jamison is villogott, 28, 13-as dupla-duplával fejezte be az estét. Sessions is hozzátette a mostanában szokásos extra játékát, 22-ig meg sem állt, igaz most a gólpasszokkal fukarkodott (4). Sajnálni fogjuk őt, ha padoznia kell a most még be nem vetett Baron Davis mögött. Visszatérve a vesztes félhez, a Knicks gyakorlatilag Miami-i magasságokba emelkedett, már ami a statisztikát illeti. Billups mind a 26(!) pontját a nagyszünet után szerezte, STAT 31 pontja mellé takarított a palánk alatt is szépen, a végén megsérülő Melo pedig 27-et tett a közösbe, igaz ki is pontozódott zárásként. Járható-e az útjuk? Meglátjuk pár hét múlva…

Dallas Mavericks @ Charlotte Bobcats 101-92

A két csapat formája és játékereje sincs köszönőviszonyban egymással, Dirk visszatérése után ugyanis a Mavs még kicsit bizonytalan volt, ám sorozatban hét győztes meccsel érkeztek az edzőváltás után stabil 50%-ra beálló Bobcatshez. A mérkőzés elején rögtön magukhoz ragadták a kezdeményezést és egy félidőnyi játék után úgy vezettek tíz ponttal, hogy DeShawn Stevensont leszámítva mindenki viszonylag jól dobott, főként Dirk, valamint a ma jobbik arcát mutató Jason Terry, előbbi 11, míg utóbbi 14 egységet termelt a nagyszünetig. A túl oldalon Diaw és Livingston tartották a csapatukat kisebb meglepetésre(9, illetve 10 pont), Jackson és Wallace pedig pontszerzésben háttérbe szorultak. A helyzet a harmadik negyedben sem változott, a vendégek 16 pontra léptek el, így az utolsó felvonásra már semmi izgalom nem maradt. A Dallas az év elején látható óriási formába kezd megint lendülni(most Butler nélkül, ennyit arról, hogy mennyit számított Caron nekik), míg a Charlotte képtelen egy jobb sorozatra, pedig a Phillyre tapadva bemasírozhatnának a legjobb nyolcba.

Mayo elmeszelve. A Gizzlies mostanában csereként szóhoz jutó hátvédje, O.J. Mayo 10 meccses eltiltást kapott a ligától, ugyanis a játékos megszegte az NBA dopping szabályzatát. Az ok egy bizonyos DHEA teszten való megbukás, Mayo egy olyan szert használt, ami tömegnövelőként és izomregenerálóként funkcionál. A büntetés a Memphis következő találkozójával, azaz a Sixers elleni fellépéssel veszi kezdetét. „Borzasztóan csalódott vagyok amiatt, hogy 10 összecsapást ki kell hagynom, főleg azért, mert a csapatommal a Playoff-ért szeretnénk küzdeni,” – kezdte nyilatkozatát a Grizzlies kisembere. „Fogalmam sem volt arról, hogy az az étrend kiegészítő, amit szedtem az NBA tiltólistáján szerepel. Őszintén állítom, hogy ez hiba volt a részemről, de teljes mértékben vállalom a felelősséget tetteimért. Elnézést kérek a szurkolóimtól, a csapattársaimtól és az egész Grizzlies-től, hogy sajnálatos módon nem néztem utána annak, milyen készítményt használhatok és melyeket nem.”

Mint ahogy azt a mai videó bejegyzésünkben látható volt, kihirdették a keleti és a nyugati All-Star kezdőötösöket. Több poszton is nagy verseny folyt, egészen a végsőkig, de végül a „hazaiaknál” Chris Paul (1,281,591 szavazat) irányít, 4-edszer kap meghívást a nemes eseményre, a másik hátvéd poszton a 13-adszor beválasztott Kobe Bryant (2,380,016 szavazat - az egész vetélkedés győztese) okozhat kellemes perceket, bedobóban Kevin Durant (1,736,728 szavazat), aki másodszor részesül ebben a megtiszteltetésben, párja a cserebere huzavona ellenére is nagyon népszerű Carmelo Anthony (1,299,849 szavazat) lesz, aki negyedszer lehet All-Star, itt egyébként Pau Gasol nagyon hajrázott, de végül csak a harmadik pozícióban maradt. Centerben győzött Kína, azaz Yao Ming (1,146,426 szavazat) kapta a legtöbb voksot, immáron 8. esztendeje. Mivel a Houston játékosa sérült, pótlásáról jelen pillanatban is folyik az egyeztetés, eddig még egyértelmű favoritról nem tudunk beszámolni. A csapat edzője korábban eldőlt, hogy Greg Popovich lesz a február 20-án rendezett "nagy meccsen" Los Angelesben.

Greg Oden továbbra is úgy gondolja, hogy Portlandben szép jövője van még. A center négy szezon alatt három súlyos sérülést is szenvedett és novemberben a bal térdén kellett komoly műtétet végrehajtani. A 2007-es első választottja azt mondta, hogy próbál saját magával foglalkozni és egyáltalán nem mondott még le arról, hogy egy napon az NBA jobb magasemberei közé fog tartozni. Ehhez most először egészségesnek kell lennie, majd dolgoznia és nem odafigyelnie a negatív hangokra, amikből szerinte van jócskán. Jobbulást kívánunk neki és adja Isten, hogy úgy legyen, ahogy mondja, de ennyi és ilyen mértékű sérülés nem múlik el nyomtalanul sajnos.

A Blazers másik nagy sérültje felől is biztató hangokat hallani. Brandoy Roy mindkét térdét hétfőn műtötték, de állítólag pénteken már dobált. Elmondása szerint várni a legnehezebb, hiszen ő már szeretné a munkát hajszolni, ha úgy érzi, hogy a lábai jók, de az orvosok utasítását kell követnie, akik egyelőre még egy kicsit lassabb tempóra intik. A csapat nem határozott meg időpontot a visszatérésére, de 3-6 hónap között várják vissza, adott esetben tehát a PO-ra akár be is szállhat.

A mai nap bizonyította be, hogy miért kellene kevesebb meccs az NBA-ben és miért nem kellenének olyan helyzetek, hogy csapatok folyamatosan egymás utáni napokon játszanak. A tegnap tíz meccs után ma 13 találkozó került sorra és 2-3 üdítő kivételtől eltekintve leginkább arról szólt a fáma, hogy megnehezítsék a csapatok a dolgomat a nap lúzere kérdésnél. Lássuk meccsről-meccsre:

Atlanta Hawks @ Charlotte Bobcats 103-87

Itt még nem is volt semmi probléma látszólag. A Hawks egy megalázó vereségből jött otthonról, míg a Bobcats egy győzelmi sorozatot próbált meg továbbvinni. Érthető módon az Atlantánál volt nagyobb a motiváció és jobb csapat is, ennek ellenére a hazaiak öt pontos előnnyel vonultak szünetre, ami lehetett volna több is, ha csak a ziccereiket bedobják. Nem tették és a második félidőben a vendégek hengere bedarálta őket. Joe Johnson az első félidőben előbb még megsérült, de a másodikban visszatért és főleg az ő vezetésével lélektanilag helyrerakták magukat és mennek a keleti nagy ötössel. A Charlotte kezd visszaesni az edzőváltás okozta pozitív hullámból és mostanság már vereségből is jön jócskán, mindenesetre érdekes kérdés, hogy vajon amellett döntenek-e, hogy elkezdik a csapat újjáépítését és nagy, hosszú szerződésű játékosaikat eladják(ezt kellene) vagy idén is megpróbálnak bejutni a PO-ba, ahonnan csont nélkül zavarják el őket újfent.

Miami Heat @ Chicago Bulls 96-99

A cím nem véletlen, hiszen LeBron hírhedt, rossz karmára utaló kárörvendése óta két zakót is elszenvedett a Heat, hajnalban pedig a harmadikra készültek, ami még James nélkül sem mutat fényesen. A liga talán legnagyobb sztárja ugyan részt vett a bemelegítésen, de Erik Spoelstra fél órával a találkozó kezdete előtt kizárta a játékos pályára lépését. Ennek, illetve a Bulls hazai formájának megfelelően elég egyoldalú volt a kezdés, a második negyed elején 33-19-nél volt a legnagyobb a differencia, a vendégek azonban ekkor beküldték a nehéztüzéreket, akik pontról-pontra csökkentették a hátrányt. A negyed vége felé 6-8 egység volt a különbség, amikor a csapat másik sztárja, Dwyane Wade megőrült, összesen 20 pontig jutott a nagyszünetig és vezetésével hihetetlennek tűnő öt pontos fórral fordult a Miami.

David Kahn beindult. Ez a lépés mondjuk várható volt, hiszen a Timberwolves nyakán ott lóg Ricky Rubio, aki csak abban az esetben teszi át székhelyét Amerikába, ha a Wolves elég erős lesz ahhoz, hogy legalább a rájátszásért küzdjön vagy ha elcserélik jobb csapathoz. Ennek hatására ma kiszivárgott hírek szerint a Minnesota megkezdte hadjáratát O.J. Mayo-ért és Anthony Randolph-ért. Randolph helyzete tisztább: eléggé mellőzött a Nagy Almában, ráadásul a New York csere irányítót keres, hova tovább már Sebastian Telfair neve fel is merült velük kapcsolatban, de ez túl egyszerű lenne, másrészt Randolph jóval nagyobb potenciállal rendelkezik, Telfair már sosem lesz több egy csereirányítónál, ahhoz is higgadnia kéne. Itt jön azonban képbe Johnny Flynn, aki valószínűleg szintén átadólistán találta magát, hiszen mind a Torontóval, mint a Portlanddel szóba hozták a mai nap folyamán, ő a Knicks erőcsatáráért egy az egyben is érték lehetne.