(Adorján István összefoglalója)

Ismét van nyugati rangadó a bajnoki fordulóban. A Sopron – Szombathely rivalizálás régóta fennáll, akár a Sopron – Körmend. A vasiakat nem szívesen látják vendégül a hűség városában, bár ez inkább a Matávos korszakból megmaradt soproni futballszurkolókra igaz, akik jobb híján az MKB Aréna férfi mérkőzésein múlatják az időt. Ebben az ékszerdobozban mostanság elég nehéz nyerni, a nagycsapatok közül legutóbb a Körmend égette meg magát.

Jó formában várhatta a meccset a Sopron, mivel 5 bajnoki és 4 kupamérkőzést nyertek meg sorozatban, tehát 9 mérkőzés óta veretlenek. A Falco épp kezdett kimászni az edzőváltás, sérülésekkel teli időszakból sorozatban 4 meccset nyertek, kétesélyes rangadóra utazhattak volna Sopronban, csak épp közbejött Gosa és Kálmán László sérülése is. Kiválásukkal nagyobb teher helyeződött Simon Lászlóra, Borszékire, Pankárra, Alekszejevre. Townes a soproniak centere nagy figyelmet és szoros fogást igényel, mert kis túlzással egymaga képes megnyerni a mérkőzéseket, és akkor még nem beszéltünk Thomas Kelley-ről, a magyar válogatott Szabó Zsoltról, Jarvisról. A vendégszurkolók megtöltötték a rendelkezésükre álló szektort, történ ez annak ellenére, hogy a találkozóval egy időben rendezték a ZTE – Haladás labdarúgó bajnoki mérkőzést. A találkozó esélyese tehát a hazai csapat volt, a Falco-ban pedig a mellőzött játékosok bizonyíthattak, hogy nehéz szituációban is lehet rájuk számítani.

Pontatlan játékkal indult a találkozó, Thomas Kelley 3. perc végén szerzett hármasa jelentette az első pontszerzést, TK játéka meghatározó volt az első negyedben, ugyanis 10/6-al állt a játékrész után. Szombathelyi oldalon a rutinos Alekszejev jól elbírt Townes-al, a kosarakból is jócskán kivette a részét Meglepően jól szerepeltek a Falco fiataljai ( Simon, Will, Szanati ), mindhárman feliratkoztak a pontszerzők közé már az első játékrészben. Döntetlen volt az állás egy negyed után. Townes nem akart lemaradni a  dobott pontok tekintetében, így belehúzott, Alekszejev pedig tartotta vele a lépést. Hiába szerzett 6 pontos előnyt (27-21) a hazai gárda, a Falco pontosan játszott,  és bő 5 perc alatt 27-34-re fordította az állást. Kelley két büntetője, valamint Townes félidőzáró triplája 2 pontra hozta fel a hűség városának csapatát. Két negyednyi játék után tehát erősen érett a meglepetés Sopronban. A fordulás után Doyne úgy gondolta, hogy megpróbálja döntésre vinni a dolgot, ami a nyertes kilétét illeti 9 ponttal, közte egy hármassal szomorította a soproni híveket ebben a 10 percben. Kelley esze helyén volt, így meccsben tudta tartani ebben az időszakban a csapatot. Szabó Zsolt remekül játszott 4-es poszton, igaz a külső dobások nem sültek, de ebben a szakaszban remekül lepattanózott.

A 34. percig sok dolog nem változott a játék képében, ekkor viszont Doyne ért el triplát, mellyel 9-re növelte a Falco előnyét, ekkor Meszlényi Róbert időkéréssel próbálta felrázni alakulatát. Rögtön ezt követően Pankár kipontozódott, majd Alekszejevtől szerzett labdát Townes (ez volt neki a 6. !!!), aki ziccerben faultolt Doyne, az eredmény pedig két büntető, plusz sportszerűtlen Doynenak aki ezzel már 4 személyinél járt. Folyamatosan közelített a Sopron, majd Szabó Zsolt büntetőivel meg is fordította az állást. Felváltva  estek a kosarak, büntetők, majd 67-64-nél 5 másodperccel a vége előtt Doyne a palánk használatával dobott egy trít, amivel egyenlített, hosszabbításra mentette a meccset. Kelley már nem lehetett a csapat segítségére a ráadásban, mivel kipontozódott a végjátékban. Vezére elvesztése hatással volt a Sopronra. Hiába próbált meg mindent Jarvis és Szabó Zsolt, pontjainkra majd’ kétszer annyival válaszolt a sárga – feketéktől Doyne, akit ezen az estén nem lehetett megállítani.

Hihetetlen meccs volt, melyen az a csapat kerekedett felül ellenfelén, amelyik jobban koncentrált és nem akart mást csak a győzelmet.

Fotó: Németh Péter - BB1.hu